Kecses szó jelentése
kecses (melléknév)
1. Könnyed szépségű (személy, mozgás); külső megjelenésében, főleg mozgásában finom (nő).
A hölgy kecses mozdulattal felvette a teáscsészét az asztalról, és a szájához emelte. A hercegnő kecses mozdulata megdobogtatta a körülötte állók szívét.
2. Régies: Törékeny szépségű; finom, törékeny bájú (női test vagy testrész).
A lány kecses arca megigézte a fiút. A nő kecses alakját kiemeli a ruhája.
Eredet [kecses < kecs + -es (melléknévképző)]