Kasza szó jelentése
kasza (főnév)
1. Mezőgazdasági kézi vágószerszám; hosszú fanyélből, fogantyúból és ennek végére merőlegesen ráerősített körülbelül egy méter hosszú, enyhe ívben hajló éles, hegyes pengéből álló gazdasági kézieszköz fű, gabona, szálas növény levágására.
A gazdának több kaszája is van. Vállra vett kaszával indul a földjére takarmánynak valót kaszálni.
2. Penge, a kézi arató eszköznek a vágórésze.
A kovács új kaszát kalapál. A gazda kaszát élesít munka közben.
3. Régies: Elbuktató mozdulat, amellyel egy személy hirtelen, alattomos módon úgy helyezi kinyújtott lábát egy másik személy lába elé vagy mögé, hogy az abban megbotolva felbukjon; gáncs.
A suhanc kaszát vet a legénynek. A labdajáték közben a kasza használata szabálytalanság.
Eredet [kasza < ómagyar: kasza < ősmagyar: kaca, kacar (kasza, görbe kés) < dravida: kusam (sarló) < kasiram (íves)]
