Kartács szó jelentése
kartács (főnév I.)
Régies: Gyapjútisztító gereben, ami kör vagy vonal alakba rakott vasfogakkal van ellátva.
Egy kartács segítségével fésülték simára a kendert. A kartács szétválasztotta az erős rostokat a törékeny növényrészektől.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.