Karistol szó jelentése
karistol (ige I.)
1. Karcol; egy metsző, vágó, hegyes eszközzel, testrésszel kemény tárgyat kapar, karmol.
A kutya a körmével karistolja az ajtót. A juhász bicskával karistolja az ágat.
2. Szleng: Csikorog; súrlódó rész kaparó, csikorgó hangot ad.
Az öreg ajtó zsanérja karistol. A kulcs karistol az olajozatlan zárban.
3. Átvitt értelemben: Torkot köszörül; kellemetlen inger miatt torkával krákog.
Az erős paprika karistolja a fiú torkát, még nem szokott hozzá. Az erős pálinka akkor jó, ha karistol.
Eredet [karistol < karist (hangutánzó) + -ol (igeképző)]