Karate szó jelentése
karate (főnév)
Sport: Önvédelmi küzdősport. Puszta kézzel vívott harcművészeti sportág, amelyben az egymással mérkőző két versenyző különleges ütésekkel, rúgásokkal igyekszik a győzelmet megszerezni eszköz használata nélkül, csak a végtagjait használja fegyverként.
A karate a japán kultúrában gyökerezik. Az egész világon népszerű sportág lett a karate, amely az olimpiákon is szerepel.
Eredet [karate < japán: karate (puszta kéz) < kara (üres) + te (kéz)]