Karalábé szó jelentése
karalábé (főnév)
1. Zöldségnövény; gumóvá duzzadó föld feletti száráért termesztett, a káposztával rokon konyhakerti növény (latin: Brassica oleracea var. gongyloides).
A karalábé a magas B1-, B2-, B6-, és C-vitamin tartalma miatt nyersen fogyasztva a legjobb. A karalábé a vitaminokon kívül még tartalmaz kalciumot, káliumot, magnéziumot, vasat, valamint meszet és foszfort is.
2. Gumószerű hasznos rész, amely ennek a zöldségnövénynek megvastagodott, kívül általában sötétlilás vagy fehéres zöldes szára. Legtöbbször levest vagy főzeléket készítenek belőle.
Az asszony a piacon vett két fej karalábét. Az egyik zsenge karalábét nyersen szétosztotta a gyerekek közt, míg a másikat bedobta a húslevesbe főni.
3. Étel, amit ebből a zöldségnövényből készítenek.
Töltött karalábé lesz vacsorára. Szombaton délre levesként karalábé volt tejföllel.
Eredet [karalábé < német: Kohlrabi (karalábé) < olasz: cavoli rapa (karalábé < káposzta-répa)]