Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Kapituláció szó jelentése

kapituláció (főnév)

1. Fegyverletétel; az a cselekvés, illetve tény, hogy egy hadsereg parancsnoksága leteszi a fegyvert, megadja magát a győztes hadsereg vezetésének, abbahagyja az ellenállást, nem harcol tovább.

A szabadságharc az orosz hadsereg előtti kapitulációval ért véget. A vár védői a kapituláció fejében szabad elvonulást kapnak.


2. Átvitt értelemben: Megadás, az ellenszegülés, ellenállás abbamaradása; egy küzdelemben, vetélkedésben, addigi álláspontban az ellenállás felhagyása, és (esetleg) a másik fél szempontjainak, feltételeinek elfogadása.

A kézilabdacsapat kapitulációja a kapott gólok után teljessé vált. A férfi folyamatos ostroma a nő kapitulációjával ért véget.


3. Régies, történelmi: Újbóli szolgálat; 1868-ig a hadseregbe lépő vagy már kiszolgált katona bizonyos szolgálati időre való újra kötelezése, illetve maga ez a szolgálat.

A nyugdíjazott kapitány már a kapitulációt is kiszolgálta. A kapituláció után írást kapott arról, hogy már nem lesz újabb visszahívás.


Eredet [kapituláció < francia: capitulation (megadás, fegyverletételi szerződés) < latin: capitulo (feltételeket megállapít) < capitulum (fejezet, „fejecske”) < caput (fej)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)