Kancellár szó jelentése
kancellár (főnév)
1. Miniszterelnök; a szövetségi kormány vezetője Ausztriában és Németországban.
A kancellár a kormányülés után sajtóértekezletet tart. A német kancellár a magyar miniszterelnökkel tárgyal.
2. Történelmi: Főtisztviselő egy uralkodó udvarában, aki a királyi rendeleteket, iratokat szerkesztette és kiadta, és esetleg a kormányzati teendőkben is részt vett.
A kancellár rendszerint egyházi személy volt. A kancellár őrzi a királyi pecsétet.
Eredet [kancellár < ómagyar: chancelier (kancellár, pecsétőr) < latin: cancellarius (írnokok vezetője < ajtónálló) < cancelli (korlát, sorompó)]
Lezárva 7K: 2012. március 14., 15:56
