Kamilla szó jelentése
kamilla (főnév)
1. Orvosi székfű; a fészkesek családjába tartozó, fehér virágú, illatos gyógynövény; szikes területeken tömegesen nő (Matricaria chamomilla). Hatása gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató. Gyomor-, bél-, hólyag- és epezavaroknál, valamint sebkezelésre, arc-, és hajápolásra javasolható.
A kamilla egyéb elnevezései: Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka. A kamilla virágait akkor gyűjtsük, amikor fehér nyeles virágszirmai lefelé kezdenek hajlani.
2. Növénytan: Római kamilla; őszirózsafélék családjába tartozó gyógynövény. Európa nyugati és déli részein őshonos, hazánkban is termesztik. Fehér szirmú virágának illata aromás. Gyulladásgátló és görcsoldó, valamint antibakteriális hatású növény (Chamaemelum nobile).
A kamilla bármelyik fajtája jótékony hatású növény. Ennek a kamillának mások a levelei, és a virágai, mint az orvosi székfűnek.
3. Főzet, amit ennek (1, 2) a gyógynövénynek a virágából főznek.
A lány a torokfájásra kamillát iszik. A forró kamilla jól esik neki, és hamar meggyógyul majd a segítségével.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
