Kaland szó jelentése
kaland (főnév)
1. Izgalmas tapasztalat, amely előre nem látott, izgalmas, bizonyos veszéllyel is járó rendkívüli esemény.
Jó nyári kaland egy hét a tengeren. A fiúnak nagyszerű kalandja volt, amikor az apját elkísérhette vadászni.
2. Felelőtlen szerelmi ügy. Rövid ideig tartó könnyelmű nemi viszony.
A gyakori kalandok rombolóan hatnak a lélekre. A fiatalok könnyen mennek bele kalandba, amit aztán később megbánnak.
3. Meggondolatlan, kockázatos vállalkozás, amelynek a veszélyei, következményei nincsenek józanul felmérve.
A haveri társaságon belül kalandba viszik egymást. Az ország politikusai háborús kalandba kezdenek.
Eredet [kaland < ómagyar: kalamt (eltévedt, tekergő, kanyargó) < ősmagyar: kalant, kolont, kolomt (tévelygő, zavarodott) < dravida: kalangu (tétova, nyugtalan) < kalei (kallódik)]
Lásd még: kalamol
Nyelvtani adatok
Kifejezés
Egy éjszakás kaland – (csupán egyetlen alkalomra szóló nemi együttlét).
Könnyű kaland – (futó szerelmi viszony).
Lezárva 7K: 2012. március 11., 14:19