Kakofónia szó jelentése
kakofónia (főnév)
1. Zene: Rossz hangzás egy zenedarabban, énekben, amit szándékosan alkalmaz a szerző, vagy esetleg az előadó hibájából ered.
A modern zeneműben bántó kakofónia hallható. A fegyelmezetlen zenész kakofóniát okoz pontatlan játékával a zenekar fellépésén.
2. Nyelvtan: Nyelvi rossz hangzás egy nyelvi megnyilatkozásban (például sok mássalhangzó torlódása a beszédben).
A rosszul kiejtett szó kakofóniát okoz. A kakofónia idegen hangzása megütközést kelt.
3. Átvitt értelemben: Zűrzavaros hangzavar, hamisan hangzó zene.
– Micsoda kakofónia! – csapja össze a zenetanár a kezét, mikor belép a zajongó osztályba. A kakofónia azonnal abbamaradt, a tanulók felálltak a padok mellé.
Eredet [kakofónia < görög: kakophonia (hamis hangzás) < kakosz (rossz) + phone (hang)]
