Kacag szó jelentése
kacag (ige)
1. Fennhangon nevet; torokból jövő, elaprózott hangokat hallatva, hangosan, többnyire vidáman, önfeledten nevet.
A gyerekek szívből kacagnak játék közben. Az egész baráti társaság harsányan kacag a házigazda viccén.
2. Tájszó: Nevet; hirtelen támadt jókedvében, egy fonákság keltette derültségében vagy kárörömének, gúnyos fölényének kifejezésére sajátos arcjátékkal kísért, heves, szakadozott kilégzéssel járó hangot ad.
A gazda nagyot kacag a szaladgáló csikón. Az anya a pancsoló gyerekeken kacag.
3. Régies: Galamb, gerle nevető hangot ad.
A fán gerle kacag. A galambdúcban kacagnak a galambok.
Eredet [kacag < kac (hangutánzó) + -ag (igeképző)]