Köznyelv szó jelentése
köznyelv (főnév)
1. Nyelvtan: A köznyelv az általános élő beszéd nyelvhasználata, ami túlnyomó részben egyezik az irodalmi nyelvvel, de egyes részleteiben tájegységenként eltérhet attól.
A köznyelvben mondhatják azt, hogy "könyörgöm", de az irodalmi nyelvben helytelen, hiszen ez nem ikes ige. Időnként a köznyelv ízlése szerint formálják a hivatalos szabályokat.
2. Régies: Népies beszédmód, amely az egyszerű emberek egymás között használt közvetlen, bizalmas nyelvhasználata.
A gazda csak a köznyelvhez van szokva, nem érti az úri szócsavarást. Ha néha elmegy az orvoshoz, akkor arra kéri, hogy ne latin szavakat használjon, hanem az ő köznyelvén beszéljen.
Eredet [köznyelv < köz- (melléknév III.) + nyelv]
