Közömbös szó jelentése
közömbös (melléknév)
1. Egykedvű (személy), aki egy személy, dolog iránt sem vonzalmat, sem ellenérzést nem érez, és semmiféle érdeklődést nem mutat iránta.
A bankban a közömbös vagyonőr mereven áll az ajtó mellett. A közömbös hivatalnok nem mutat érzelmet az előtte ülő ügyfél panaszait hallgatva.
2. Egykedvű személyre jellemző (kifejezés, magatartás, testhelyzet), amely arról tanúskodik, hogy a személy ilyen (1) lelkiállapotban van.
A hivatalnok közömbös arca nem sok jóval biztatja az ügyfelet. A panaszáradatot egy közömbös „ennyi?” zárja le.
3. Egy személyt hidegen hagyó (másik személy, helyzet, dolog), aki/ami nem vált ki sem vonzalmat, sem ellenérzést, és általában semmiféle érdeklődést nem kelt; számára nem érdekes.
A csinos nő számára közömbös férfi hiába próbál udvarolni neki. – Ez rám nézve közömbös helyzet – mondja az üzletember a tárgyalópartnerének.
4. Filozófia: Semleges (eredmény, cselekedet, ítélet, tett), amely erkölcsi ítélkezés, etikai értékelés szempontjából se nem jó, se nem rossz.
Egy látszólag közömbös cselekedet hosszú távon már lehet jó vagy rossz. A tétlenség csak látszólag közömbös hozzáállás, valójában inkább káros.
5. Kémia, vegyipar: Semleges kémhatású (anyag, vegyület), amelynek vegyi hatása se nem savas, se nem lúgos.
A kémiai tanár bemutatja, hogy a sók közömbös vegyületek. A víz egy közömbös anyag.
Eredet [közömbös < újmagyar: közönbös, közönös (közömbös) < köz (melléknév IV.) + -ön (határozórag) + -ös (melléknévképző)]
