Könyvelés szó jelentése
könyvelés (főnév)
1. Pénzügy: Pénzügyi feljegyzések elkészítése a vállalat, vállalkozás anyagi eszközeiről és pénzforrásairól, valamint azok változásairól. A könyvelést rendszeresen, folyamatosan, megszakítás nélkül végzik.
A vállalkozás könyvelését egy külső könyvelő végzi. A könyvelésnek naprakésznek kell lennie.
2. Pénzügyi részleg, osztály, amely a pénzügyi nyilvántartást végzi egy vállalkozásban vagy vállalatnál. Ennek a részlegnek a helyiségei, illetve személyzete.
Az alkalmazott átmegy a könyvelésre, hogy megtudja, meddig kell leadnia az adóigazolását. A könyvelésen hárman dolgoznak.
Eredet [könyvelés < könyvel + -és (főnévképző)]
