Kölyök szó jelentése
kölyök (főnév)
1. Ragadozó emlősök utóda, főleg kutya, macska kicsinye.
Az oroszlán kölykeire a nőstényoroszlán vigyáz. A kölykök még csak anyatejet szopnak.
2. Fiúgyerek; hímnemű gyerek.
A kölykök kint hancúroznak az udvaron. A falu kölykei a falu szélén fociznak.
3. Fiatal legény, kamaszkora végén levő fiú.
A kölyök magát már felnőttnek tartja. A főiskolás lány azt mondja a fiúnak, hogy ő kölyök hozzá.
4. Bosszúságot okozó fiú; viselkedésével, tettével haragot, neheztelést kiváltó fiatalabb fiú.
A haszontalan kölyök nem tanulta meg a leckét. A kölykök focilabdával berúgták az ablakot.
Eredet [kölyök < ómagyar: kölyök < ősmagyar: kölyök, korik (kölyök) < dravida: kálei (kicsiny, borjú)]
