Kökény szó jelentése
kökény (főnév)
1. Növénytan: Tövises cserje, gyógynövény, amely a szilvafával rokon, elterjedt növény. A kökény levele élesen fűrészes, virága fehér, bogyószerű csonthéjas termése hamvaskék színű, erősen fanyar ízű (Prunus spinosa).
A kökény hazánkban gyakori növény. A kirándulók kökényt találtak a napos erdőben.
2. A tövises cserje termése; ennek (1) a cserjének a hamvaskék, fanyar, savanykás bogyója.
A kökény magas C-vitamin tartalma miatt nagyon egészséges. Az erdőben szedett kökényből lekvárt főz az asszony.
Eredet [kökény < ómagyar: kökény < ősmagyar: kököny, kikin, kukén (kökény) < török: köken, kögen (kökény, vadszilva) < gök, kök (kék)]
