Kézrátétel szó jelentése
kézrátétel (főnév)
1. Természetes gyógyítás; egy beteg testrész rendszeres és hosszas érintése kézzel, ami az illető figyelmét arra a testrészre irányítja, és ezzel gyorsítja a gyógyulását.
A kézrátétel nem varázslat, hanem az ember öngyógyító folyamatait gyorsítja. Az ápolónő figyelme és kézrátétele nagyon fontos segítség egy magába roskadt betegnek.
2. Vallási: Papi érintés; egyházi szertartásnak az a mozdulata, amikor a pap az áldás, vagy a hatalom átadásának jeleként a személy fejére teszi a kezét.
A keresztelő része a kézrátétel is. A térdeplő pap a homlokán érezte a kézrátételt.
Eredet [kézrátétel < kéz + rá- (igekötő) + tétel]
