Kék szó jelentése
kék (melléknév)
1. Az égbolthoz hasonló színű (jelenség, tárgy, felület, dolog), amely olyan színű, mint a tiszta ég vagy a nyílt tenger; a zöld és az ibolya közötti színű.
Néztük a kék eget, és a rajta úszó bárányfelhőket. A kék ruha jól állt a lány szőke hajához, kék szeméhez.
2. Más hasonló színárnyalatú (tárgy, felület, dolog), amely az égbolt színéhez közelít.
A kék ibolya az egyik kedvenc virágom. A távoli kék hegyeket alig lehetett látni a fénylő napsütésben. A lányon többféle kék is volt: a hajában levő pánt világosabb, míg a ruhájánál sötétebb volt a zoknija.
3. Véraláfutás színű (végtag, testrész, felület) a bőrön, vagy olyan színű, mint a világos bőrön áttetsző sötétebb erek színe.
A hidegtől kék ujjai lettek az őrnek. A korcsolyázó esése után kék lett a válla, karja. Az éjszakás munkásnak a fáradságtól kék karikák vannak a szemei alatt.
Eredet [kék < ómagyar: kék < ősmagyar: keik, kík, kük, kuku (kék) < sumér: guk, gig (kék)]
