Jámbor szó jelentése
jámbor (melléknév)
Jóindulatú, szelíd (személy, állat, dolog), amely nem okoz gondot, bajt, nem támad, lázad, betartja a szabályokat, előírásokat. Szándéka jó, tettei, hatásai mentesek a szélsőséges megnyilvánulásoktól, és általában nem mozdítható ki nyugalmából, állapotából.
A jámbor férfi szigorúan betartja a szabályokat. A jámbor asszony szigorúan betartja a böjtöt. A jámbor kutya bárkinek hagyja magát megsimogatni. A jámbor vasárnap délután nyugalmat áraszt.
Eredet [jámbor < ómagyar: jámbor < ősmagyar: gyámbor, gyámész (gyámolításra szoruló, nyafogó) < gyám]
