Jobbulás szó jelentése
jobbulás (főnév)
1. Minőségi emelkedés; egy tárgy, dolog, helyzet állapotának milyenségben, használhatóságban, hasznosságban, szabadságban való növekedése.
Az embert az a remény élteti, hogy a világ jobbulása mégis megtörténik. A felújítandó lakás szépülése, jobbulása a mesteremberek keze munkájának köszönhető.
2. Erkölcsileg kiemelkedőbbé válás; egy személy becsületesebbé, tudatosabbá, szorgalmasabbá, önzetlenebbé, műveltebbé, képzettebbé válása.
A jó nevelés hatására az ember jobbulása törvényszerűen bekövetkezik. A jó iskola lehetővé teszi a diákjai számára a jobbulást.
3. Tájszó: Gyógyulás; egy meglévő betegség változása az egészség irányába.
A lázas gyerek jobbulása jól látszik: már nem annyira bágyadt. A seb jobbulása feltűnő: már nem annyira piros.
Eredet [jobbulás < jobbul + -ás (főnévképző)]
