Jellemző szó jelentése
jellemző (melléknév)
1. Személy egyéniségéből eredő, tudásából, képességiből adódó (tulajdonság, magatartás, megnyilatkozás, szokás), amelyben visszatükröződik a jelleme.
A vezetőre jellemző magabiztosság a tudásából és tapasztalatából ered. A lányra jellemző vonások csak hosszabb ismeretség után derültek ki.
2. Dolog lényegéből fakadó (tulajdonság, hatás), ami feltűnő sajátság.
A kánikulára jellemző hőséget a szélcsend csak növeli. A novemberi időjárásra jellemző esős napok a hónap nagy részét kitöltik.
3. Gyakran előforduló (szokás, tett, hatás), amely egy bizonyos dologra vagy személyre tipikusan igaz.
– Le se tagadhatnád a rád jellemző késést! – fogadta a lányt az ideges fiú. – Ez rád jellemző viselkedés: öt percért azonnal a plafonon vagy! – fakadt ki válaszul a lány.
4. Lényeges vonásokat ábrázoló (leírás); amikor bemutat egy adott dolog, személy, jelenség lényegére, állapotára utaló jelenségeket, tetteket, hatásokat.
Az író főhőst jellemző sorai erőteljesen ábrázolták jellemét. A festő képeire jellemző színvilág visszaadják a táj fenségességét.
Eredet [jellemző < jellem(e)z + -ő (melléknévképző)]
