Ivadék szó jelentése
ivadék (főnév)
1. Egy személy szülötte, közvetlen vagy távolabbi leszármazottja.
A nemesi család minden ivadéka kihalt már. A királyi ivadéknak nincs semmire sem gondja.
2. Egy állat szülötte, közvetlen vagy távolabbi leszármazottja.
A szuka féltő gonddal szoptatja ivadékait. A macska szájába fogva viszi át más helyre az ivadékait.
3. A hal ikrájából kikelt poronty.
Az ivadékokat együtt nevelik a halgazdaságban. Ha az ivadék elég nagyra nő, bekerül a tóba.
4. Régies: Nemzedék; emberi generáció; ugyanazon időben, egy korban élő, nagyjában azonos korú emberek összessége.
A népi mondákat, meséket ivadékról ivadékra adják át egy élő kultúrában. Az ifjak ivadéka új erőt visz a társadalomba.
Eredet [ivadék < ív(ik) + -adék (főnévképző)]
