Iromány szó jelentése

iromány (főnév)

1. Feljegyzett szöveg, irat; összetartozó lapok, papírok, amelyekre egy hosszabb szöveget feljegyeztek.

A polcon régi irományok sorakoznak. A fiókomban van pár iromány, amelyeket még át akarok nézni.

2. Értéktelen írásmű; gyengén megfogalmazott, unalmas vagy érdektelen szöveg.

A kezdő írócska behozott nekünk valami irományt, de nem is olvastam végig, annyira unalmas volt. A fárasztó irományt nem veszik az olvasók.

3. Régies: Szövegstílus; a megfogalmazás sajátos módja egy leírt szövegben.

A magyaros iromány a haza szeretetéről szól. Egy népies iromány is lehet művészi alkotás.

Eredet [iromány < ír + -o- (kötőhang) + -mány (főnévképző)]