Irattár szó jelentése
irattár (főnév)
1. Tárolóhely, terem, ahol fontos okmányokat, hatósági dokumentumokat sorba rendezve hosszabb ideig megőriznek az elintézésük után, hogy később gond vagy vita esetén újra elővehessék és arra hivatkozhassanak.
A peres anyagok végül az irattárba kerültek. Az irattárból előkereshetők a régi szerződések is.
2. Az összes dokumentum, amelyet egy tárolóhelyen őriznek.
A tűz során az egész irattár megsemmisült. Az ügyvéd átnézte az irattárat, mégsem talált ehhez hasonló ügyet.
3. Régies: Adatgyűjtő napló, amelybe iratokat, adatokat, tényeket jegyeznek be, hogy később könnyen visszakereshetők legyenek.
A titkárnő minden bejövő és kimenő levelet beír az irattárba. Az irattár a cég működése során kapott beadványok, kiadott írások, belső ügyviteli iratok nyilvántartására szolgál.
