Irónia szó jelentése
irónia (főnév)
1. Rejtett gúny, amelyben a lekicsinylés a dicséret, magasztalás alakját ölti magára, és ezzel a beszélő nevetségessé tesz egy rossz dolgot úgy, hogy nyilvánvaló ellentmondás van a tény és állítás között.
Példa az iróniára: Derék, megbízható kutya az öreg buksi. Meg is érdemli, hogy nem politikusnak született.
Az irónia a humor egyik eszköze lehet. Az iróniával vissza is lelet élni, amikor valaki egy jó dologra mond iróniát. A fiú dicsérete inkább irónia volt, mint széptevés.
2. Irodalmi: Alkalmazott stílusjegy, amely rejtetten gúnyos kifejezésmóddal ábrázol.
Az irónia a szatíra egyik eszköze. A regény egyes részei iróniával vannak tele.
Eredet [irónia < latin: ironia (gúny, színlelés) < görög: eironeia (színlelt tudatlanság) < eiro (kérdez)]
