Intuitív szó jelentése
intuitív (melléknév)
1. Ösztönösen tudott; alapos megismerés, tudatos érzékelés nélkül, közvetlenül megérzett. Tárgyi jelek, bizonyítékok nélkül, sugallatszerű ihlettel felfogott (közlés, érzékelés).
Az anya néha intuitív módon tudja, mi kell a babájának. A nők intuitív érzékeléssel is felfognak jeleket a másik viselkedéséből.
2. Belső bizonyossággal tudott (ismeret, tény), amelyben egy személy teljesen biztos anélkül, hogy bármely külső adat vagy hatás okozná, kiváltaná ezt. Közvetlen, tiszta tudással teremtett saját (igazság, gondolat).
A feltaláló intuitív tudásával megoldást talált arra, hogy az elképzelt gépe jól működjön. Az ember intuitív módon mindig tudja, mi a helyes választás, és tisztában van azzal, hogy mikor választja a rossz utat.
Eredet [intuitív < angol: intuitive (megérzett) < francia: intuitif (megérzésen alapuló) < latin: intuitivus (szellemileg érzékelt, „tükröződő”) < intueor (ránéz) < in- (bele) + tueor (tekint) < görög: tuo (ránéz < céloz)]]]