Inger szó jelentése
inger (főnév)
1. Választ keltő hatás; a külvilágból vagy a test belső szerveiből kiinduló olyan hatás, amelyre az élő test egy mozgással, változással, működéssel, tevékenységgel válaszol.
Az ingerek többfélék lehetnek: mechanikaiak, kémiaiak, hő- és fényingerek. Az erős fényingerre a szem pupillája akaratlanul összehúzódik. A külvilágból érkező ingereket az érzékszervek képesek felfogni.
2. Átvitt értelemben: Figyelmet keltő dolog; egy személy vagy dolog olyan jellege, tulajdonsága, amivel érdeklődést vagy vágyat kelt, ébreszt.
A távoli ország látnivalói az újdonság ingerével hatnak a turistákra. A bánatos ember számára a környező világ sok ingere elveszik.
Eredet [inger < inger(el)]
