Induló szó jelentése
induló (melléknév)
1. Útnak eredő (személy), aki épp máshová menni készül, megteszi az első lépéseket egy irányba.
A kirándulásra induló gyerekek jól felöltöztek és sapkát vettek. A munkába induló férfiak szerszámokat visznek magukkal.
2. Mozgásba kezdő (gép, dolog), amely haladni kezd egy irányba vagy megkezdi a működését. Korábbi nyugalmi állapotából egy irányba elmozduló (jármű, folyamat, változás).
Az induló vonatra már nem lehet felszállni. Az induló motor egyre gyorsabban forog.
3. Átvitt értelemben: Változni kezdő; az eddiginél rosszabb állapotba átmenő (anyag, étel).
A romlásnak induló befőttet már nem ettük meg. Még most is jól olvashatók a sárgulásnak induló lapok.
4. Átvitt értelemben: Erős érzelemre gerjedő (személy), aki másféle kedélyállapotba kerül.
A haragra induló férfit a felesége csitítgatja. A sírásra induló kisfiú odaszalad az anyjához.
Eredet [induló < indul + -ó (melléknévképző)]
