Indikátor szó jelentése
indikátor (főnév)
1. Szleng: Külső jel; látható tünet vagy változás, amelyből egy belső, szemmel láthatatlan állapotra vagy változásra lehet következtetni.
A mosoly az öröm és elégedettség indikátora. A gyerekszobában a csend rossz indikátor.
2. Műszaki: Jelzőműszer; fizikai állapotot, mennyiséget, eltérést kimutató készülék.
Az indikátor szerint nőtt a nyomás. A tartályra felszereltek egy indikátort is a szint jelzésére.
3. Kémia: Jelző festékanyag, amely színváltozással jelzi egy oldat kémhatását.
Indikátor lehet a tea is, amelynek a citrom hatására világosabbá válik a színe. Egy laboratóriumban sokféle indikátort találunk. Indikátort házilag is készíthetünk a cékla vagy vörös káposzta levéből.
Eredet [indikátor < latin: indicator (kimutató) < indico (mutat, elárul) < dico (mond)]
