Inda szó jelentése
inda (főnév)
1. Növényi hajtás; bizonyos lágy szárú növényeken a szár tövéből eredő, a föld felszínén kúszó, módosult leveles hajtás, amely a rajta levő csomóknál meggyökeresedik.
A borostyán indája lassan terjeszkedik a virágágyáson. A szamóca indája meggyökeresedik, és új növény hajt ki belőle.
2. Kúszó szár, kacs, amivel egy növény egy felületen megkapaszkodik, azon megtelepszik.
Az őserdőben az indák a fákra tekerednek. A tök indája összekeveredik a melléje ültetett uborkáéval.
Eredet [inda < ómagyar: índa (inacska) < ín]
Lezárva 7K: 2012. február 2., 17:36
