Illetékes szó jelentése
illetékes (melléknév)
1. Intézkedésre jogosult; hivatalos döntésre, ítélethozásra fölhatalmazott, nyilatkozni jogosult (szerv, személy).
A papírokat az illetékes hatósághoz küldtük be. Az illetékes vezető adta ki az engedélyt.
2. Régies: Feladatra alkalmas; egy sajátos tevékenységhez jól értő (személy).
A kútásásra én nem vagyok illetékes ember. Hívtam egy illetékes szerelőt, aki megjavította a villanyt.
3. Régies: Hivatalosan járó (rész); hatóságot, hivatalos szervet megillető (díj).
A földet bérbe adó gazda kapott egy illetékes részt a termésből. Az illetékes pénzt a hivatalban kell befizetni.
Eredet [illetékes < illeték + -es (melléknévképző)]
