Igazságszolgáltatás szó jelentése
igazságszolgáltatás (főnév)
1. Jogszolgáltatás, az állam bírói hatalmának gyakorlása a jogsértések megtorlására, a törvények betartásának védelmére és érvényének biztosítására; bíráskodás, törvénykezés, ítélkezés.
Az igazságszolgáltatásnak tisztességesnek kell lennie. A jó igazságszolgáltatás záloga a bírói függetlenség.
2. Bírói hatóság, törvényszék, amely ezt (1) a hatalmat gyakorolja.
A vádlott az igazságszolgáltatás elé kerül. Az ügyészség a vádemelést benyújtja az igazságszolgáltatásnak.
3. Igazságtétel, jogorvoslat; az a tény, eljárás, hogy egy méltatlan, elszenvedett sérelemért jogot szolgáltatnak egy személynek.
A jogtalan felmondás ellen igazságszolgáltatást követel a sértett. Az igazságszolgáltatás helyt ad a panaszának, és visszahelyezi a sértettet jogaiba.
4. Irodalmi: Alkotói ítélkezés; a költő, író eljárása, amellyel hősei sorsát az erkölcsi szokásoknak megfelelő jogos elvárás alapján dönti el.
A főhős sorsa az írói igazságszolgáltatás értelmében csak tragikus lehetett. A dráma vége az igazságszolgáltatás nevében a gazság elbukását hozza.
Eredet [igazságszolgáltatás < igazság + szolgáltatás]