Idétlen szó jelentése
idétlen (melléknév)
Bosszantóan ostoba (személy), ilyen személyre valló (tett, megnyilatkozás).
Az idétlen gyerek megint leveri a poharat a földre, mert állandóan bohóckodik. Az arcára kiül az idétlen vigyor, és tovább hadonászik a kezeivel. Az anyja végül rászól, hogy hagyja abba az idétlen viselkedést, mert nagy baj lesz.
Eredet [idétlen < középmagyar: idétlen (éretlen, koraszülött < idő előtti, „időtlen”) < idő + -tlen (melléknévképző)]