Hurkol szó jelentése
hurkol (ige)
1. Csomóz; kötelet, madzagot, pányvát bogra köt. Kötélből gyűrű formát köt, amely a kötél húzásától könnyen szűkebbre szorul, és ráfeszül a körülvett tárgyra.
A tengerész kötelet hurkol az árbocrúd köré. Az asszony a varrócérnát hurkolja.
2. Csomóval rögzít; egy tárgyat, dolgot boggal odaköt egy helyre.
Az ökröt a jászolhoz hurkolja a gazda. A csónakot a kikötő oszlopához hurkolják.
3. Öltéssel hurkot csinálva hímez egy anyagot, szövetet, terítőt, ruhát.
Az asszony előrajzolt mintát hurkol. A lány a párnára mintát hurkol.
4. Ipari: Szövetet készít; horgas tűkkel felszerelt gép segítségével csomókat alkotva szövetet, ruhaneműt készít.
A gép harisnyát hurkol. A gyár sorozatban hurkol harisnyanadrágot.
Eredet [hurkol < hur(o)k + -ol (igeképző)]
