Hun szó jelentése

hun (főnév)

Fájl:Hun.jpg

1. Ázsiai nép. A 4-5. században Belső-Ázsiából Európába vándorolt lovas nép, amely Attila alatt hazánk területéről irányított hatalmas birodalmat alapított, ami később sok kisebb népre esett szét, például: avar, úz/kun, cserkesz, adige/kabard, besenyő, tarna, kazár, szakul, bolgár, szabír, hungur stb.

A hun, avagy szkíta, szittya a magyarok egyik elődnépe volt. A hunok a Római Birodalmat is megrengették. A hun törzsek közül hét kazár (avagy kaza, kaba) törzs érkezett Árpád nagyfejedelem vezetése alatt a Kárpát-medencébe (nyék, megyer/magyar, kürtgyarmat, tarján, jenő, kér/kara és keszi).

2. Ehhez (1) a néphez tartozó személy.

A hun felajzotta az íját. A hun ügyesen ülte meg a lovát.

Eredet [hun < ómagyar: hun < ősmagyar: hun, hunn, khunn (az ősmagyar szittya népek összefoglaló neve) < Hun, Han (uralkodó család neve)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 98 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja