Humor szó jelentése
humor (főnév)
1. Víg lelkiállapot; derűs vagy vidám kedv, kedélyállapot, amely szellemes tréfálkozásban nyilvánul meg, és jó hangulatú megközelítésével kellemetlen vagy komoly gondokat is képes közvetlen formában előadni.
Az angoloknak fanyar humoruk van. A humor sok nehéz helyzeten átsegítheti az embert.
2. Érzék a viccre, hajlam a tréfálkozásra, a kedélyességre, a dolgok vidám, derűs szemlélésére. Képesség különböző dolgok azonosnak tekintésére és megkülönböztetésére.
A gimnáziumi osztályfőnöknek jó volt a humora, ezért jól vette osztálya diákcsínyeit. A népszerű embereknek jó, ha van humoruk, mert különben könnyen megsértődhetnek.
3. Régies: Kedélyáramlás; régi orvosi felfogás szerint az emberi testben keringő, a testet fenntartó olyan nedvek összessége, amelyeknek az egyén kedélyállapotára lényeges hatásuk van.
Az orvos meg akarta csapolni a beteg humorát, mert különös érzelemkitörések vettek erőt rajta. A vércsapolás a humort csökkenti a testben.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
