Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Horkol szó jelentése

horkol (ige)

Lazy.jpg

1. Zajosan alszik; alvó ember, állat nyitott szájjal belélegzéskor ismétlődő, elnyújtott, mély, hörgésszerű hangokat hallat.

A hanyatt fekvő férfi úgy horkol, hogy rezeg belé az ablak. A felesége felébreszti őt, hogy forduljon az oldalára, mert akkor nem horkol.


2. Mélyen alszik, miközben ilyen hangot hallat.

A katonák a körletben horkolnak. A fiú megvárta, míg az egész ház horkol, aztán elment hazulról.


3. Régies: Állat horkan; egy állat (főleg ló) félelmében, megriadva vagy támadó dühében erős, rövid hangot hallat.

A hátasló a szakadékhoz közeledve egyet horkol, és nem akar tovább menni. A beteg állat még egyet horkol, és nem lélegzik többé.


Eredet [horkol < hork (hangutánzó) + -ol (igeképző)]


Lezárva 7K: 2012. január 5., 17:11





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)