Horhol szó jelentése
horhol (ige)
1. Műszaki: Mélyedést vés; fából, fémből vagy más anyagból készített tárgyba, az egymásba illő részek jobb összeillesztésére vagy díszítésül hosszúkás, csatornaszerű mélyedést rovátkol; hornyol.
Az asztalos az ajtó illesztéseit horholja. Deszka szélébe illesztéket horhol a gyalujával.
2. Mezőgazdaság: Gyomtól megtisztít egy területet egy ezt a célt szolgáló kapával, sarabolóval.
Az asszony a kukoricát horholja kapájával. A ház körüli kertben a haszonnövények közt folyamatosan horhol, hogy ne nőjön nagyra a gyom.
3. Ritka: Lekoptat, kiváj egy felszínt, felületet egy eszköz vagy természeti erő; dörzsöléssel koptat, fokozatosan kiváj, lehord.
A nyári zivatar a hegyoldalba árkot horhol. A sok használat horholja a kerékpár gumiját.
Eredet [horhol < horhó + -l (igeképző)]
