Honorácior szó jelentése
honorácior (főnév)
Történelmi: Értelmiségi réteg a késői magyar rendi társadalomban; nem nemesi származású, de értelmiségi foglalkozása révén a jobbágynál jobb társadalmi helyzetben levő tanult személy, különösen ügyvéd, orvos, mérnök, lelkész.
A honoráciorok nagy szerepet játszottak a reformkorban is. A lakosság között számom tartották, hogy hány honorácior él egy településen.
Eredet [honorácior < latin: honoratior (tisztelt) < honor (tisztelet) < görög: onao (tisztel, nagynak tekint < gyűlik, felhalmozódik)]
Lezárva 7K: 2012. január 1., 17:30
