Holtpont szó jelentése
holtpont (főnév)
1. Pillanatnyi nyugalmi helyzet; váltakozó irányú mozgásban az a helyzet, ahol a sebesség egy pillanatra nulla, és a mozgás irányt vált.
Az inga lengésének legszéle a holtpont. A nyílvessző magasra repül, eléri a holtpontot, aztán lehull.
2. Átvitt értelemben: Elakadt helyzet; folyamatban az a szakasz, pont, ahol az előrehaladás elakad.
A tárgyalások megakadtak egy holtpontnál, mert egyik fél sem enged. Az anyósommal hamar holtpontra jutottam, mert nem hajlandó megérteni.
Eredet [holtpont < holt + pont]
