Hodály szó jelentése
hodály (főnév)
1. Tájszó: Gazdasági épület, amely nagyobb, pajtaszerű építmény.
A tanyán a lakóház mögött két hodály áll. Az egyik hodályban elárvult szekerek, kocsik állnak, a másikat valamikor termények tárolására használták.
2. Régies, népies: Juhakol; rendszerint fedett birkaistálló.
A juhász betereli a juhokat a hodályba. A hodályból keserves bégetés hallatszik.
3. Átvitt értelemben: Ormótlan épület, csúnya nagy ház.
A falu szélén egymás után épültek a gazdag parasztok hodályai abból az időkből, amikor még jól ment a mezőgazdaság. A család a falu szélén fóliában termelt zöldségek eladásából egy nagy hodályt emelt magának.
4. Átvitt értelemben: Barátságtalan helyiség, amely szokatlanul nagy, dísztelen teret ölel át.
A faluban a gyűléseket a TSZ idejéből maradt hodályban tartják. Szilveszterkor a gyári hodályban rendeznek bulit a dolgozóknak.
Eredet [hodály < ómagyar: hodály < ősmagyar: hodaj (hodály) < dravida: kottay (hodály, istálló < alvóhely, alom)]
