Hivatás szó jelentése
hivatás (főnév)
1. Elhivatottság, rátermettség egy feladat elvégzése iránt; egy munkakör, pálya, foglalkozás iránt érzett lelki hajlam, belső vonzódás.
A fiú az orvosi hivatáshoz vonzódik. A kutató már egyetemista korában megcsillogtatta elkötelezettségét a tudományos hivatás iránt.
2. Foglalkozás, kenyérkereseti tevékenység, amelyet elhivatottság alapján végeznek. Így ez a munka nemcsak anyagi hasznot hoz, de a célok elérése révén önmegvalósítást is eredményez.
A férj tanári hivatásából tartja el a családját. A pék hivatása az ízletes kenyér sütése.
3. Átvitt értelemben: Egy feladat, cél, amely egy helyzetből, működésből származó érvényességi vagy felelősségi kör.
Egy szótár akkor tölti be hivatását, ha lehetőséget biztosít egy szó teljes megértésére. A média hivatásának tartja az emberek tájékoztatását.
4. Átvitt értelemben: Életcél, amely egy személy életének vezérfonala, tevékenységének legfőbb értelme.
A szabadságharcos hivatása, hogy minden ember és közösség élni tudjon egyetemes emberi jogaival. A tanár hivatása a hasznos tudás átadása.
Eredet [hivatás < hívat + -ás (főnévképző)]
