Hitszegés szó jelentése
hitszegés (főnév)
1. Régies: Esküszegés; esküvel fogadott ígéret, hűség be nem tartása.
Az összeesküvők hitszegése hamar a király fülébe jut. A hitszegés jutalma a halál lett.
2. Átvitt értelemben: Visszaélés a társak bizalmával. Az ígért segítség és hozzájárulás elmulasztása. Olyan működési állapot, amikor egy személy korábban bizalmat kapott, de erre méltatlannak bizonyul, mert hasznos hozzájárulás helyett kárt okoz. A benne megbízó csoport vagy személy cserbenhagyása. Saját tisztességének és önbecsülésének megszűnése, mivel cserbenhagyta a célt, aminek követésére hűséget fogadott.
A hitszegés magában hordja büntetését is. Egy hitszegés után nagyon nehéz újra megbecsülést szereznie magának az embernek.
Eredet [hitszegés < hit + szeg (ige) + -és (főnévképző)]
