Hiúság szó jelentése
hiúság (főnév)
1. Emberi tulajdonság, amely az öntelt emberre jellemző, aki túlzottan kényes saját magával, a külsejével kapcsolatban; nagyon vonzónak és különlegesnek tartja magát, különösen a kinézetét, és titkon elvárja, hogy mások is elismerjék, dicsérjék; valamint az ebből fakadó magatartás.
A lány hiúságára számomra akkor derült fény, amikor láttam, hogy órákat áll a tükör előtt. A lovas hiúságát sértette, hogy egy járókelő megjegyzést tett sáros lábbelijére. A tinilány hiúságból kifestette az arcát és a körmeit. A doktor úrnak írt válaszlevelemben csak annyit írtam, hogy „Tisztelt Kovács úr!” és ezzel megsértettem a hiúságát.
2. Régies: Értelmetlenség. Tartalmatlan, hasztalan, hiábavaló dolog, haszontalanság.
Bár az országok látják a háborúk hiúságát, mégis rendszeresen alkalmazzák konfliktusok esetén. Eltelt egy pár év, mire elkezdte zavarni a rossz könyvek, az ócska limlom hiúsága.
Eredet [hiúság < hiú + -ság (főnévképző)]
