Heveder szó jelentése
heveder (főnév)
1. Erős szalag, kenderből font széles pánt, amely teherhordásra, rakomány rögzítésére, egy eszköz működtetésére használatos.
Leszakadt az ablakredőny hevedere. A szállítómunkás a vállára vette a hevedert, hogy fel tudja emelni a szekrényt.
2. Tartószalag, amelyet a kárpitosiparban az ülő- és fekvőbútor fakeretére feszítenek ki, hogy ezek keresztben egymáson átfűzve tartsák a rugókat vagy a párnákat.
A kárpitosmester kicseréli az elkopott hevedert. A hevedert ki kell feszíteni, hogy jól tartson.
3. Széles szalag, illetve szíj, amellyel a nyerget felcsatolják a lóra.
A lovas meghúzza a hevedert. A heveder lazasága balesetveszélyes, mert leeshet a nyereg a lóról.
4. Műszaki: Pánt, többnyire vasból vagy fából készült rövidebb lemez, amely összeillesztendő alkatrészek összefogására, összeerősítésére szolgál.
Az ajtó hevedere összefogja a sarkakat. A gerendákat heveder fogja össze.
5. Műszaki: Továbbító szalag; egy futó-, szállító-, kaparószalag széles, görgőkön futó része, amely anyagot, tárgyakat továbbít.
A heveder végigfut a görgőkön. A heveder szállítja a gabonaszemeket a magtárakban.
6. Építészet: Építészeti elem, amely vízszintes támasztó, merevítő vagy összekötő rész.
A heveder biztosan tartja a főgerendákat. A hevederek megtámasztják a tetőt.
7. Hajózás, régies: Keresztfa az árbocon, amelyre az árbockosarat építik, illetve amire a kötélzet támaszkodik.
A hevederek stabilabbá teszik az árbocot. A főárbocon két kosár is van egymás alatt, így a kosarak alá több hevedert építenek.
8. Vadászat, régies: Testrész; a szarvas testének középső része.
A vadász lövése hevederen találta a vadat. A vadász megvárja, míg a szarvas a hevederét fordítja felé, és akkor lő.
Eredet [heveder < ómagyar: heveder (nyeregszíj) < ősmagyar: öveder (övező) < öv]
