Herbatea szó jelentése
herbatea (főnév)
1. Szárított növénykeverék, amely különféle gyógynövények föld feletti részeinek (szárának, levelének, virágának, termésének) keveréke, amiből gyógyteát főznek.
Az asszony tíz deka herbateát vásárolt meghűlésre. A herbatea kamillavirágot és mentát is tartalmaz.
2. Gyógytea, amit ilyen (1) növényi keverékből főznek.
A beteg herbateát szürcsöl. A megfázott gyereknek herbateát ad az anyja.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.