Henye szó jelentése
henye (melléknév)
1. Feladatát nem végző (személy), aki munka nélkül tölti az időt; lusta, tunya.
A henye embernek sehol sincs becsülete. Nem lehet pontosan tudni, hogy egy ásóval álldogáló munkás éppen henye munkaerő-e, vagy csak éppen vár valamire.
2. Félvállról odavetett (megnyilatkozás, magatartás), ami semmitmondó, felületes, kissé nyegle.
A legény henye hangon válaszolt az őt megszólító hajdúnak. A henye beszéddel lenézését fejezte ki.
3. Haszontalan, semmittevő (életforma, hozzáállás), ami semmilyen hasznos dolgot nem hoz létre, nem segít.
A henye életet minden józan ember elveti. Csak egy bűnöző gondol arra, hogy a henye gondolkodásmód eredményre vezet.
4. Felesleges (részlet), ami nem odavaló.
A dráma szövegkönyvében nincs egy henye mondat sem. A építész terve nem tartalmaz egy henye épületdíszt sem, minden elemnek van hasznos feladata.
Eredet [henye < középmagyar: henye < hanyag]
