Helóta szó jelentése
helóta (főnév)
1. Történelmi: Állami tulajdonú szolga az ókori Spártában, többnyire hadifogoly, akit az állam egy szabad spártainak adott munkásnak. Nem volt klasszikus rabszolga, mert házasságot köthetett, nem lehetett adni-venni és katonáskodhatott.
A helóták helyzete inkább hasonlított a középkori röghöz kötött jobbágyokhoz, mint a rabszolgákhoz, mert lehetett nekik magántulajdonuk. A helóták jelentették a spártai mezőgazdasági termelés gerincét. A helóták házasodhattak is, de csak egymás között, eltérően a rabszolgáktól. Aki helótának született, az is maradt, de ha háborúban kitüntette magát, akkor megszabadulhatott a szolgasorstól.
2. Átvitt értelemben: Szolgalelkű ember, aki gyáva.
A helóta nem meri felemelni a szavát, ha igazságtalanság éri. A multinacionális nagyvállalat arra törekszik, hogy helótákat alkalmazzon.
Eredet [helóta < görög: helota (szolga, fogoly) < heleu (elfogott) < haireo (elfog)]
