Heg szó jelentése
heg (főnév)
1. Testi sérülés helye; a meggyógyult seb látható nyoma a bőrön; forradás.
A kalóz arcán még most is látszik egy korábbi csetepatéból származó heg. A heg elcsúfítja az arcát.
2. Orvosi: Gyógyult seb, fekély helyét kitöltő, az eredetitől eltérő, új kötőszövet.
A vakbélműtét hege már alig látszik a férfi hasán. Az orvos a műtét után rendszeresen ellenőrzi a heg állapotát.
3. Népies: Barnás réteg, amely egy gyógyulóban levő seben képződik. Ez a gyógyuló felületi seb fölött a kiszivárgó, majd beszáradt savós váladékból és hozzákeveredett vérből képződő megkeményedett, érdes var.
A hentes megvágta az ujját, a keletkezett heg miatt napokig be volt kötve. Az elgáncsolt focista hege még egy hétig látszik a térdén.
Eredet [heg < ómagyar: heg < ősmagyar: jegh (heg, összeforrás, befagyás) < dravida: ekku (összeforr, egyesül)]
